Koppány-völgye

TABI ÚJSÁG

Satellit Bt. 8660 Tab, Béke utca 2/a
Tel.: 06-84/325-352  E-mail: info@tabmix.hu 

TAB és környékének közérdekű havilapja
XXXI. évfolyam 2. szám

TARTALOMJEGYZÉK

A kívánt tartalom megtekintéséhez kattints a tartalomjegyzék adott elemére.

A TEREMTŐ LÉLEK

Újra nyitás

A LokálpatrióTab helytörténeti vetélkedő díjátadója képekben.

Rendhagyó búcsúztatás

Tab Város Önkormányzata Polgármestere önkormányzati határozatai
2021. március, április

Egy szobor városunkban

Elhunyt Küszter Ferenc

„Mindig lehet a semmiből valamit alkotni.”

Egy emberben mennyi szín van…

SPORT

Tegyünk együtt Tabért! Adója 1%-ával segíthet.

Tabi Közös Önkormányzati Hivatal

TAB és környékének
közérdekű havilapja
XXXI. évfolyam  4. szám

 

2021. május 10.

A TEREMTŐ LÉLEK

 

Még abban az időben történt, amikor a németországi Würtenberg önálló fejedelemség volt. A kis ország királya Tübingen városába érkezett és a város népével először a fogadalmi templom istentiszteletén találkozott. A szertartás előtt magához intette az ünnepre kijelölt szónokot, Götz tiszteletest és egy papírt csúsztatott kezébe. Erről prédikálj, súgta a prédikátornak! Miközben fölfelé ment a szószékre, kibontotta az összehajtogatott papírt, de semmi írást nem talált rajta. Szerencsére nem vesztette el lélekjelenlétét és így kezdett beszélni: a mai ünnepen fejedelmünk megbízásából a semmiről kell beszélnem. Elmondom tehát, miként teremtette Isten semmiből a világmindenséget.

A mai ünnep nekünk is kezünkbe csúsztat egy feladatot, amelyen ez olvasható: pünkösd és Szentlélek. Róla kell ma szólnunk, aki azért küldetett a földre, hogy védelmezze, folytassa Jézus megváltó művét a világon. Ha Ő nem jön közénk, ha Ő nem marad közöttünk, Jézus műve visszahull a feledés szakadékéba és az apostolok sem indulnak el a világ országútjára. A Szentléleknek köszönhető, hogy Krisztus egyháza gyökeret vert a földben és általa minden nemzedék részesülhet az isteni élet ajándékában. Ő szítja fel bennünk a lelkesedés tüzét és nélküle sziklára hull a krisztusi ige magja. Ha napjainkban sokan elvesztik érdeklődésüket a vallás iránt, ha ízetlennek találják az evangéliumot, nyűgnek érzik a lelki életet, ennek legfőbb oka, hogy a Szentlélek nem talál fészekre az emberi szívekben. S vajon bennünk milyen fogadtatásra számíthat? Tudnunk kell, hogy a Szentlélek ellen nem csupán az vétkezik, aki elutasítja, hanem aki kételkedik életünket megváltoztató, megszentelő erejében. Így cselekszik az a hívő is, aki kijelenti: én már ilyen vagyok, ilyen maradok, engem az Isten sem tud megváltoztatni! Az ilyen állásfoglalás hasonlít a vízözön történetéhez, amely szerit a Noé által kibocsátott galamb visszatért a bárkába, mert még nem tűnt elő a szárazföld. A Szentlélek a szeretet és nem az erőszak lelke. Csak ott és akkor tudja kifejteni áldásos működését, ahol leszállóhelyet biztosítanak számára.

Példaképünk ebben a magatartásban Mária, aki készséges szívvel fogadta érkezését. Jézus szent embersége a Szentlélek erejéből és Mária igenéből született. Bennünk is csak akkor születik meg az isteni élet, ha Máriához hasonlóan igent mondunk. Enélkül nincs megtestesülés sem Mária, sem a mi életünkben. Szent Iréneus és nyomában sokan fölvetették már a kérdést: miért lett az Isten fia ember is? Azért, hogy a Szentlélek benne kezdje és benne szokja meg az emberekben való életet. Vajon miért szenvedett és halt meg Jézus? Hogy szeretetből kiontott vérével megtisztítson és a Szentlélek méltó lakóhelyei legyünk. Vajon miért támad föl Jézus? Nemde azért, hogy mi is föltámadjunk az isteni életre. Vajon miért ment föl a mennybe? Hogy a Szentlélek vezetésével mi is nyomdokaiba lépjünk. Isten országában csak azoknak készül lakóhely, akik földi életükben lakást biztosítottak a Szentléleknek. Ez pedig akkor valósul meg, ha Jézus tanítása szerint rendezzük be életünket.

A neves dán bölcselő, Sören Kierkegaard egy szellemes hasonlattal szemlélteti az érzéki ember állapotát. Olyan lakáshoz hasonlítja, amelynek napfényes szobái alatt sötét pincék húzódnak meg… Sok ember ahelyett, hogy a napfényes szobákban lakna, a sötét pincébe költözik. A bűnös szenvedélyek, a fékezetlen ösztönök, az önzés, a tagadás sötétjébe. Nyilvánvaló, hogy ide a Szentlélek nem hajlandó beköl­tözni. Ez a pinceélet minden látszólagos csillogása ellenére elhervasztja, undorral és unalommal terheli meg az emberi életet. Az ilyen életről nyilatkozott egyik levelében Seneca is, a régi római bölcs. „Ameddig a római sas kiterjeszti szárnyait, mindenütt züllés, rotha­dás tapasztalható. Hová lett a régi, lelkes hit az istenekben? Hol a régi fegyelem és tisztelet? Mindenütt az önzés, élvhajhászás, önkényeskedés tapasztalható. Mindezek láttán hogy higgyen az ember az igazságban és szeretetben? Élj boldogan barátom, nekem elegem van a császárból és ebből a világból…” így nyilatkozott kétezer éve Seneca züllött koráról. Ám ez a sors vár minden nemzedékre, amely kioltja az igazság és szeretet Lelkét. Minél inkább eltávolodunk a Krisztus gyújtotta világosságtól, annál sötétebb felhők gyülekeznek fölöttünk.

Mi, keresztények azért imádkozzunk, hogy ez soha ne következzen be. Isten nem azért teremtette a világot, hogy a pusztulás szakadékába hulljon. Jézus nem azért született a földre, hogy ravatal legyen belőle. Nem a sírnak és nem a temetőnek szánta. A Szentlelket is azért küldte, hogy az élet csíráját ültesse el bennünk. A Szentlélek ma is azon mun­kálkodik, hadd „jöjjön el Noé bárkája, mely egy új világot zár magába!” (Vörösmarty) Ezt a bárkát megépíteni minden keresztény szent kötelessége!

           Sifter Gergely
h. esperes-plébános

Újra nyitás

Megkerestük városunk polgármesterét, hogy az újranyitásról, a várható változásokról, fejlesztésekről kérdezzük.

Polgármester Úr, milyen változásokra készül a város, és mire készüljenek az itt lakók?

Kezdjük egészségügyi kérdésekkel, mert az utóbbi 1 évünket ez határozta meg a legjobban. A védekezésben az önkormányzatoknak igen kevés mozgástér állt, és áll a rendelkezésére, a védekezés minden területén a kormány dönt. Való igaz, hogy a háziorvosi szolgálat megszervezése az önkormányzat feladata, de nem az önkormányzat ennek a rendszernek az üzemeltetője, és az orvosok nem az önkormányzattól kapják a védekezésre vonatkozó utasításokat. Tehát arról, hogy ki, mikor, hogyan és mivel oltakozott, azt minden esetben egy központi rendszerből kapják meg a háziorvosok. Még ők sem vezénylik a saját körzetüket. Ők is központilag kapják ezt meg. Minden háziorvos ugyanannyi mennyiségben kapja meg az oltóanyagot, viszont van, akinek négyezer betege van, és van, akinek sokkal kevesebb. Ezért tűnik úgy, hogy egyik helyen a hatvanöt éves, míg a másik helyeken a harmincöt éves korosztály kapja meg az oltást.

Annyi változás várható még, hogy az orvosok foglalkoztatására és a béremelésükre a kormány egy jelentős csomaggal készült. Ehhez elkészült a jogi háttér is. Most mindenki keresi az útját a jogszabályi helyzetben. Itt a városban úgynevezett közreműködő orvosok vannak, vagyis vállalkozásban dolgoznak, kórházakból érkeznek hozzánk a járóbeteg szakrendelésre rendelni. Egyetlen főállású belgyógyász szakorvosunk van, ő Dr. Horváth Zsuzsanna. A fent említett ún. közreműködő orvosok, a megváltozott jogszabályi helyzet miatt számolnak, megéri-e neki eljönni ide és szakrendelést tartani. Egyenlőre, minden rendben, de meglepetés mindig van. Készülünk az új helyzet rendezésére.  Ma már a teljes megyei orvosi rendszer rá van bízva a megyei kórházakra, ez annyit jelent, hogy a megyei kórház dönt az erőforrások (jelen esetben a dolgozók) használatáról. Kérem a lakosság türelmét minden tekintetben, ami az egészségügyet érinti. Ki fog alakulni az új rendszer, és minden el fog indulni. Ami pedig az orvosi ügyeletet illeti; a zökkenőmentes működéséhez jelentős összeget kell a városnak a helyi adóból beletenni, ennek folyik a felülvizsgálata. Most még marad az önkormányzatok rendszerében, de a jövőben mindenképpen szükséges egy jobb, átláthatóbb és finanszírozhatóbb rendszer felállítása. Az ügyelet működtetéséhez nem kapnak a települések állami támogatást, ezt a helyi adókból kell kigazdálkodnia mindenkinek. Ezen szeretnénk változtatni.

Hogyan viszonyult, viszonyul a város a járványhoz?

Mindenekelőtt nagyon köszönöm az itt élőknek, hogy mindenki fegyelmezetten viselkedett, mindenki betartotta a járványügyi szabályokat. Most elindult egy nyitási folyamat, és szeretném ismét hangsúlyozni, hogy ebben a folyamatban az önkormányzatok ugyanolyan végrehajtók, mint az állampolgárok. Kérem, hogy továbbra is a mindenkori járványügyi szabályok betartásával figyeljenek önmagukra és másokra is. Ezt segítve, és természetesen a város alkalmazottjaira és lakóira is figyelve, vigyázva mindenki egészségére, a közintézményekben mi is folyamatosan többet költünk higiéniára. Lassan nyitni fognak az intézményeink is, kérem, hogy továbbra is figyeljünk másokra és magunkra is, annak ellenére, hogy az oltások száma és a beoltottak aránya rohamosan emelkedik. Indul egy nagy kampány is, hogy mindenki oltassa be magát, én is azt tudom mondani, hogy egyetlen egy kiút van a járványból és ez az oltás.

Hallhatnánk egy kicsit bővebben arról, hogy milyen intézmények, és mikor fognak nyitni…

A művelődési ház és az uszoda is júniusban fog nyitni. A vásár, ami egy kardinális kérdés a városban, szintén nyitni fog. De nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy ebben az esetben is kormányrendeletek szabályozzák az önkormányzatokat, és ötven főnél nagyobb külterületi rendezvény még most sem tartható maszk és biztonsági előírások nélkül! Tab városában május 11-én fog nyitni a vásárcsarnok belső része, majd másfél héttel később, május 19-én (szerdán) lesz az első piaci nap.

Hogy állnak a beruházások, milyen újak várhatók?

Ebben az évben tovább folytatjuk a már folyamatban lévő beruházásokat, megújult a Nagy Ferenc Galéria teteje, és most következik a könyvtár teteje. Energetikai felújítás is lesz mindkét intézményben, új nyílászárók, megújul a belső fűtési rendszer, külső hőszigetelés, valamint a művelődési ház tetejére még több napelem kerül. A bölcsődében épül még egy csoportszoba, és készül egy sószoba is, a légúti megbetegedések megelőzésére. A körforgalomtól a buszpályaudvarig megújul a járda. Tudom, hogy sokan úgy érzik, miért nem előttem készül el valami, vagy esetleg megfeledkeztünk a város egy-egy területéről. De természetesen ez nem így van. Nem szabad elfelejteni, hogy a fentieket mind-mind valamilyen forrásból kell megfinanszírozni, és mivel ezeknek a felújítására nem mindig van pályázat, akkor a helyi adókból – cégek, egyéni vállalkozók, illetve a kommunális adóból befolyó összeg – kell megvalósítani. Támogatást nem minden esetben kap a város, a közművelődéshez jelentős összegeket kell hozzátenni, aztán a már említett orvosi ügyelet, a település üzemeltetése, hogy minden virágos, tiszta legyen, minden le legyen idejében nyírva, közművek stb, ez mind-mind forrásba kerül, és ezek a források csak a helyi adózásból valósíthatók meg. Dolgozunk már a következő három év nagy beruházásain, kérem a lakók türelmét – látom, érzem a türelmetlenséget –, de ezek a dolgok nem mennek egyik napról a másikra. Itt szeretném még elmondani, hogy mindenben a testület dönt. Ugyan még tart a veszélyhelyzet, de a veszélyhelyzeti szabályok, rendelkezések szigorú betartása mellett nem nyilvános testületi üléseket tartunk. Nem én döntök

egyedül. Visszatérve a nagyberuházásokra, a testület előtt van most az ipari park bővítése, a Zöld Város fejlesztések tovább folytatása, ez utóbbiba tartoznak a parkolók, a zöld területek stb. Természetesen a lakosságot mindenről tájékoztatni fogjuk, lesznek majd látványtervek, amelyeket meg lehet tekinteni.

Polgármester Úr említette a közműveket is…

Igen. Magyarországon vízi közmű szolgáltató az lehet, aki 150 ezer lakossal egyenértékű területet ellát. Vagyis hiába van Tab város tulajdonában minden eszközrendszer, mint pl. a szennyvíztelep és minden ilyesmi, ezt maga a város nem üzemeltetheti. Csak olyan üzemeltetheti, aki a fent említett paraméternek megfelel, jobban mondva, akinek erre jogosítványa van. Ezekért az eszközökért a város kap évi tizenkétmillió használati díjat. Ezt forgatja vissza a város a közművekbe, minden másra pályázunk. Most sikerült ezekből a vízi közmű díjakból annyi pénzt összerakni, hogy fúrattunk egy új kutat, aminek a hozama 300 liter/perc. Így ma már nem fenyeget az a veszély, hogy nem lesz elég víz nyáron. Mondanom sem kell, hogy ez rengeteg szivattyú, átemelő és egyéb úgynevezett tárgyi eszköz kell az üzemeltetéshez. Mellette sok egyéb más dolog is felmerül. Sajnos a tizenkétmillió ezekre már nem elég. És akkor nem beszéltünk még pl. a házi átemelőkről, amelyeket sűrűn ki kell cserélni, mert sajnos sok minden olyan dolog is bekerül a szennyvízbe, ami nem oda való. Egy házi átemelő lecserélése öt-hatszázezer forint, és sajnos van, ahol évente kell cserélni. Mindenkitől türelmet kérek, elsőként azokat a szakaszokat cseréljük ki saját forrásból, ahol egy szakaszon nagyon sok a csőtörés, vagy ahol nagyon nagy a vízveszteség. De ehhez – és ezt szeretném hangsúlyozni – az üzemeltető egyetlen fillérrel se fog hozzájárulni, ezt a városnak kell kigazdálkodnia az eszközrendszerhez nagyságához képest minimális használati díjból, vagy más adókból kell finanszírozni. Ennek ellenére mi szeretnénk továbbra is tulajdonosai lenni a rendszerüknek, mert ez mindenkit érintő közszolgáltatás és egyben alapvető élelmiszer.

 

Hulladékgazdálkodás?

Azt gondolom, hogy nálunk a hulladékgyűjtés és szállítás megfelelően működik. Itt is azt valljuk, hogy saját kézben, mert addig van ráhatás a feladatok elvégzésére. Annak végképpen örülök, hogy rengeteg településsel ellentétben a dél-balatoni rendszerhez tartozó településeknek nem kell tulajdonosként veszteséget finanszíroznia. Rezsicsökkentés pótlására csak a központi kormányzat képes. Arra szeretnék mindenkit megkérni, hogy illegálisan ne vigyen szemetet sehova. Sajnos a városon belül, magánterületeken jelentős mennyiségű bontási törmelék található. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezek egy év után illegális hulladéktároló helynek minősülnek, természetesen ez ügyben is eljárások lesznek. Minden területet végig fogunk járni, hatósági ellenőrzések is várhatók. Kérem, hogy akinek ilyen problémája van, jöjjön be, és keresünk rá megoldást. Akit tetten érnek, akár börtönbüntetést is kaphat az illegális lerakás miatt!

Kérem mindenkinek a türelmét, a megértését, figyeljünk oda egymásra és a környezetünkre.

Köszönöm a beszélgetést!
Orbán Erika

A LokálpatrióTab helytörténeti vetélkedő díjátadója képekben.

 

Rendhagyó búcsúztatás

 

 

Kedves Végzősök! Most, tanévetek végén, rendhagyó módon kell elbúcsúznunk tőletek. November közepe óta nem találkozhattunk személyesen. Nem tudtunk titeket meglepni szalagavatói műsorral, nem láthattuk, ahogy büszkén álltok a művelődési ház színpadán, hogy feltűzzék nektek a középiskolás évek végét jelképező szalagot. Nem tapasztalhattuk, hogy egyre izgatottabban járkáltok az épület folyosóin a szakmai és érettségi vizsgák közeledtével.

 De szívesen gondolunk vissza azokra a korábbi iskolai eseményekre, programokra, melyeket nektek köszönhettünk, melyeket együtt megélhettünk. Ezekkel ti is beírhattátok neveteket a Rudnay történetébe. Nehéz ezek közül mindet felsorolni, de érdemes kiemelni néhányat. 9. évfolyamon a ti szecskaavatótokon őszintén fogadtátok meg, hogy éjt nappallá téve szorgalmasan tanultok, tanáraitokat tisztelitek, és a végzősök minden óhaját- sóhaját készséggel teljesítitek. Ebben a tanévben ti voltatok a nagyok, akik embert próbáló feladatok leküzdésére vettétek rá a fiatalokat. Kemény, rendhagyó testnevelésórát tartottatok a kilencedikeseknek, emlékezetessé téve számukra a beavatást. Sajnos az ő fogadalomtételük elmaradt, ahol megígérhették volna, hogy méltó követőitek lesznek. Mi a Rudnayban először veletek ünnepeltünk együtt karácsonykor, és példaként állt előttünk, ahogy meghitté tettétek az ünnepet. Vásároltunk tőletek finom sütiket, a kilókkal mit sem törődve. Karácsonykor az általatok készített apró ajándékok nagy sikert arattak a diákok között és a tabi ünnepi vásárban is. Egészségnapon és diáknapon együtt vetélkedtünk, sportoltunk, nagy erőkkel traktort húztunk. Nyílt napokon és a szakmák éjszakáján, mint leendő mesterek, büszkén mutattátok be a szakmátokat az ide látogató diákoknak. Több pályázat keretében különböző programokon vehettetek részt, volt, aki Milánóban tölthetett több hetet szakmai gyakorlaton. A tavalyi színvonalas szalagavatói műsorral és bállal magasra tettétek a mércét! Reméljük, szívesen gondoltok vissza az itt született barátságokra, az együtt, osztályközösségként eltöltött időre is, a kirándulásokra, túrákra, és persze a tanórákra, azok közti szünetekre is.

Minket is megviselt ez a majdnem egy éve tartó digitális oktatás, de el sem tudjuk képzeni, milyen lehet így készülni a vizsgákra. Ebben a helyzetben különösen fontos volt a szülők, a tanárok, a diáktársak biztatása, segítsége. Bízunk abban, hogy a megmérettetéseken ki tudjátok hozni magatokból a maximumot! Krúdy Gyula szavaival kívánunk sok sikert a vizsgákhoz, további életetekhez: „Örülj a dalnak, a derűs napoknak, szeresd az élet vidám oldalát! Ezer szépet ígér a holnap, mosolyogva nézz a jövőbe hát!”

 

Ballagó kedves Diákjaink:

3/11.A osztály

osztályfőnök:
Vankóné Kara Gabriella

Bálint Patrícia

Balogh Kornél

Csatári Erika

Csizmár Brigitta

Dobos Attila

Fajcsi József Attila

Farkas Dominik

Fejes Barbara Anita

Junghardt Olga Dominika

Kertész Kinga

Kovács Bence

Németh István

Orsós András

Orsós Tímea

Pál Attila Dominik

Pálinkás Marcell

Putyera Bianka Magdolna

Sütő Vilmos

Szabó Roland

Szili Tamás Adorján

Viszló Péter

3/11.B

osztályfőnök:
Némethné Hammer Ildikó

Bognár Norbert

Fejes Annamária

Fülöp Alexandra Petra

Horsa Dávid

Horváth Gergő

Kele András

Kisturi Leila Leona

Marcsik Dávid

Márkus Evelin

Németh Attila Zsolt

Orsós Flóra Magdolna

Pál Csaba András

Peller Roland Kevin

Pintér Bálint

Szabó Ádám Imre

Szabó Attila

Tavaszi Barbara

Varga Bálint

12.R

osztályfőnök:
Tóth Ágnes

Balogh Eszter Virág

Bán Tibor Levente

Bite Dorina Rebeka

Bogár Bence

Csomai Dávid

Dobos Angéla

Elek Bettina Dominika

Farkas Kevin

Herdics Petra

Károly Laura Alexandra

Kertai Máté Gyula

Krép Dániel Szilárd

Krép Gergely Bence

Magyarica Gerda

Nagy István Alexander

Németh Márk

Pásztor Ákos

Peizert Viktória

Reikort Péter

Sárdi  Dominik

Schmidt Jenő András

Szatmari Szabó Gyula

Tátrai Gábor

Varju Alexandra

Vida Gábor

Weisz Leona

Weisz Raul

Weisz Zoltán

Zöllei Ádám András

5/13.A

osztályfőnök:
Dr. Cseplitsné Kovács Katalin

Farkas Petra Vivien

Czobor Olivér László

Egyed Patrik

Erdős Martin

Fejes Dorina

Kocza Bianka

Kovács József

Marcell Dominik

Petnár Eszter

Sebestyén Eszter

Szalai Bence

Szentpéteri Dominik

Szombathelyi Kristóf Kálmán

Vajai Luca

Vastag Ákos Adrián

5/13.C

osztályfőnök:
Arató Amália Beáta

Bíró Gabriella

Ferenczfi Viktória

Holenár Péter

Lengyel Csaba

Miseta Bianka

Németh Nikolett Mónika

Papp Martin

Reikort Anita Mária

Reikort Mónika

Steinbacher Stefánia

Szilágyi Sándor Szabolcs

Búcsúzunk

Amikor tavaly csak az online-felületen tudtuk elbúcsúztatni a végzősöket, meg sem fordult a fejünkben, hogy mi sem élhetjük át a középiskolás éveket lezáró szép eseményt, a ballagást.

Nem járhatjuk végig még egyszer a tantermeket, nem tudunk elköszönni alsóbb éves diáktársainktól. A vizsgák végén, a bizonyítványosztáson tanárainkkal még találkozhatunk, és nekik legalább személyesen mondhatjuk el, amit érzünk. Elsősorban és legfőképpen köszönjük, hogy kitartottak mellettünk ebben a nehéz helyzetben. Nagyon megviselt minket lelkileg a bezártság, a társak hiánya, és bizony gyakran nem éreztünk magunkban erőt, hogy napról napra órákon át a számítógép előtt ülve teljesítsük feladatainkat. De tanáraink nem engedték, hogy abbahagyjuk a munkát, bátorítottak, biztattak, amikor elfáradtunk, és amikor már legszívesebben feladtuk volna a küzdelmet.

Nemcsak nekünk, szüleinknek sem volt könnyű az elmúlt csaknem két év. Valljuk be őszintén, a kamaszkor nem feltétlenül a legharmonikusabb időszak egy fiatal életében. Ilyenkor néha még magunkat is nehéz elviselni, érthető, ha a szülőknek is jólesik néha egy kis távolság. De most hónapokig otthon ültünk, aminek szerencsére az előbb említettek mellett azért voltak előnyei is. Sokan talán még soha nem beszélgettek ennyit családtagjaikkal, ami nagy segítséget jelentett a nehézségek leküzdésében, a „mi leszek, ha nagy leszek?” kérdés megválaszolásában. Köszönjük a szülők türelmét, megértését, köszönjük, hogy gondoskodtak rólunk, hogy mi nyugodt körülmények között tudjunk tanulni.

Nagyon sok mindent elvett tőlünk a vírus. Nem volt szalagavatónk sem, és az utolsó két évben osztálykirándulásra sem mehettünk. De fiatalok vagyunk és optimisták, és nekünk mindig félig tele van az a bizonyos pohár, és most sem a veszteségekre, hanem inkább arra gondolunk, mit kaptunk a Rudnayban az elmúlt évek alatt. Tudást, tapasztalatokat, élményeket, barátságokat, szerelmet… Jó, először nem a tanítási órák jutnak eszünkbe, bár azt is tudjuk, eljön az az idő, amikor azok is kedves emlékké válnak…, de most inkább az órán kívüli események csalnak mosolyt az arcunkra. Vicces volt a szecskaavatónk, amikor „rudnays” diákokká váltunk, feledhetetlen a 24 órás vetélkedő, amikor egész éjszaka bent voltunk a suliban és hihetetlen feladatokat oldottunk meg, és örökre bevésődtek az agyunkba, szívünkbe az osztálykirándulások is. Van, akinek a túrák jöttek be, mások arra emlékeznek jó szívvel, amikor egy üres medence partján ültünk és dumáltuk át szinte az egész éjszakát…

Én diákként azt változtatnám meg az elmúlt évben (amit szerintem még sokan mások is rajtam kívül), hogy lehessen jelenléti oktatás. Tudom persze, ezt nem lehet, viszont így annyi mindenből kimaradtak a diákok… A legszebb diákévek végzősként csak úgy elszálltak a semmibe, és sajnos ezt visszahozni, bepótolni nem lehet. Egy olyan “évjárat” vagyunk, akiknek ez az egész “feeling” kimaradt. Reménykedtünk, hogy ez az utolsó év mindent bepótol, de inkább még többet elvett. Sajnos 13.-ban még annyi időt sem tudtunk eltölteni egymással, amennyit a 12. évfolyamon együtt voltunk. Online persze mindig tartottuk a kapcsolatot, nap mint nap beszéltünk egymással, de ugye az mégsem ugyanaz, mint amikor az iskolában a szünetekben, esetleg néha órán is viccelődünk, vagy nagy lelkizéseket tartottunk diáktársainkkal vagy a tanárainkkal. Szerintem sajnos már nem fogjuk visszakapni a régi életünket, viszont ezután elkezdődik valami új, valami ismeretlen, amit nekünk kell felfedezni, és kialakítani egy olyan életformát, hogy az teljesen boldogan legyen élhető a körülményekhez képest. Tőlünk függ, hogy hogyan állunk az élethez, mindig arra kell gondolnunk, hogy minden rosszban van valami jó is, és mindig a jót kell keresni. Remélem, hogy a jövőben mindenki megtalálja ezt a jót az életében, a világban, és afelé fog haladni, a rossz gondolatokat pedig a háta mögött tudja hagyni.

Sokáig haragudtam a világra, hogy nekünk miért nincs olyan évünk, mint amilyen az előttünk lévőké volt. Mindig ezen gondolkodtam, és nem láttam meg a jót ebben a helyzetben, hogy hiába nem vagyunk együtt az órákon, attól még meg tudjuk tanulni az anyagot, hiszen a tanáraink minden percüket azzal töltik, hogy nekünk segítsenek, könnyebbé tegyék ezt a nehéz helyzetet. Amit ezúton nagyon szépen köszönök minden Tanárunknak!

/Kocza Bianka/

 

Kép1

Tab Város Önkormányzata Polgármestere
önkormányzati határozatai
2021. március, április

     

    Tab Város Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett, valamint a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló 80/2021. (II. 22.) Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzetre tekintettel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének feladat- és hatáskörét gyakorolva az alábbi döntést hozza:

     

    A Tabi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetői álláshelyére beérkezett pályázatok elbírálása után – a pályázatot véleményező bizottság véleményét figyelembe véve – a Tabi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjének 2021. május 1-től – 2026. április 30-ig Sternóczkyné Proksa Évát bízzák meg.

    ***

    A közrend- és közbiztonság helyzetéről szóló beszámolót elfogadta, mely tartalmazza a Tabi Járás közbiztonsági helyzetének értékelését, a Tabi Rendőrőrs által a közbiztonság érdekében tett intézkedéseket és az azzal kapcsolatos feladatokat, valamint a következő időszakra kitűzött feladatokat.

    ***

    Elfogadta a temetővel kapcsolatos közszolgálati tevékenységről szóló beszámolót. A szolgáltatást 2020. január 1. napjától szerződés alapján a TULI Temetkezési Szolgáltató Kft. végzi. A szolgáltatónak minden év március 31-ig be kell számolnia tevékenységéről. Ez tartalmazza a fenntartási és karbantartási feladatokat, a temetői nyilvántartások vezetésével és a temetésekkel kapcsolatos feladatokat, a sírhelyek alakulását, a temetőfenntartásra beszedett díjakat és ráfordított kiadásokat. A díjak emelésére nem kerül sor.

    ***

    A szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendelet, a törvényi szabályozásnak megfelelően, több támogatás esetében is módosításra került. A módosítások érintették az oktatási intézmények tanulóinak üdülési támogatásra való jogosultsági feltételeit, illetve az újszülött gyermeket nevelő szülők egyszeri támogatását is.

    További felvilágosításért, kérdéseikkel kérjük forduljanak a hivatal szociális ügyintézőihez.

    ***

    A Siófoki Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2020. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadta, a Siófoki Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2020. évi munkájáról szóló tájékoztatót tudomásul vette. A beszámoló tartalmazza az év célkitűzéseit, a célkitűzések érdekében tett intézkedéseket, az év legfontosabb eseményeit, a műszaki-biztonsági szakterületet, üzemeltetés, személyi állomány kérdéskörét, a Tabi Önkormányzati Tűzoltóság tevékenységét.

    ***

    A közlekedési rend felülvizsgálat során a korábbi időszakban a város állampolgárai által felvetett észrevételek, javaslatok helyszíni szemléje került elvégezésre. A közlekedési renddel kapcsolatos észrevételek módosítási javaslatok közül

    a üzletsor déli oldalán lévő „várakozni tilos” tábla „megállni tilos” táblára történő cserélése,

    a József Atilla utca elején „megállni tilos” tábla 50 m kiegészítő táblával történő kihelyezése,

    a Jókai Mór utca Petőfi utcára történő csatlakozása az általános iskola előtt az egy forgalmi sávra szűkülő úthoz az „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” illetve a „A szembejövő forgalom elsőbbsége” táblák kihelyezése indokolt.

    A Tab Kossuth Lajos utcán a biztonságos közlekedés érdekében további két gyalogátkelő létesítése szükséges.

    ***

    A megkötött tervezői szerződésnek megfelelően a Kapos Hidro Kft elkészítette Tab Város csapadékvíz elvezetésének II. és III. ütem koncepció tervét.

    A koncepció tervek az előzetes egyeztetések szerinti utcákra készültek el. A javasolt II. és III. ütem a várható anyagi forrásokat és fontossági sorrendet figyelembe véve készült.

    A Somogy Megyei Önkormányzat rendelkezésére álló pályázati forrásból az engedélyezési terv készítését részben átvállalja. Az előzetes egyeztetések szerint a II. ütemben tervezett Goldmark K. utca, Rózsadomb utca, József Attila utca, Mártírok utca, Zichy M. utca és Rudnay Gy. utca engedélyezési terveit készítteti el a Megyei Önkormányzat.

    A szintén második ütemre tervezett Gárdonyi Géza utca, Táncsics utca és Dózsa György utca engedélyezési terveit Tab Város Önkormányzatának kell elkészíttetnie, melyekre az Önkormányzat árajánlatot kér.

    A harmadik ütemben tervezett fejlesztés engedélyezési terveinek elkészítésére későbbiek során kerülhet sor.

     

     

    Egy szobor városunkban

     

    Városunk újabb szoborral gazdagodott 2020 nyarán, mely a megújult Szabadság parkban került elhelyezésre. Az 1848-as szabadságharc elnevezésű szobrot Leyer Kornél szobrászművész tervezte és készítette.

    „Az 1848-as szabadságharc során egymás ellen feszülő magyar és Habsburg oldalt jeleníti meg egy mozgalmas jelenetbe ágyazva. Petőfi Sándor konvencionális szimbólumai jelennek meg, mint a „lánc” és a „kard”, melyre a magyar oldal feszítve ellenkezik és blokkolja is ezt a láncba bökött karddal, melyre a másik oldal válaszként ugyancsak karddal reagál. Az oldalak kézpárjai egy-egy nemzeti egyenruha drapériáját jelenítik meg, a kezében egy 1836-os gyalogsági szablyával. A magyar oldalon honvéd gyalogság díszes egyenruhája látható egy 1838-as huszártiszti szablyával. A szobor nem tér ki, illetve nem hangsúlyozza a korabeli erőviszonyokat, valamint a vesztes és a győztes fél státuszát. Az alkotás a magyar fél ellenállását és a Habsburg fél támadását illusztrálja. Az alkotó célja a forma térben való megmozgatása volt.”

    A bronz szobor formavilága újító, markáns formai és plasztikai minőséget hozott létre. Kis mérete ellenére is drámai hatást közvetít. Várhatóan megosztó lesz, de hitelesen adja át a történetet a szemlélőnek. Az események ábrázolása korhű, vagy azt megidéző elemekkel történik. A szobrász gondolatiságát magas színvonalon fejezi ki.

    „Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc történetének felelevenítése számomra elsőnek azt a tragikusan magas számú magyar életet juttatja eszembe, akik a hazájukért haltak meg. Talán lehetetlen erről a témáról kellő tisztelet és alaposság megléte nélkül beszélni, értekezni vagy akár feldolgozni azt. Nehéz teljes értékűen felrajzolni az első terveket, tudván, hogy könyvtári anyag áll a rendelkezésünkre a teljesség igényével, ami a szabadságharcól szól. Hol kell, mikor lehet meghúzni azt a képzeletbeli vonalat melyre az van írva: Állj! Most már el lehet kezdeni.”- idézet Leyer Kornél szobrásztól.

    A járványhelyzet alakulása miatt még nem történt meg a szobor hivatalos átadása, de már felkeltette az emberek érdeklődését, mellyel célját elérte.

    Történelmünk egyik kiemelkedő időszakának emléket állító alkotás azonban az arra járóknak, a város lakosainak is így naponta eszébe juttatja az 1848/49-es szabadságharc hőseit.

     

    Kép1

    Elhunyt Küszter Ferenc

     

     

     a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének vezetőségi tagja, aki több évtizeden keresztül az Egyesület Tabi Körzeti Csoportjának önkéntes vezetője volt mindaddig, amíg egy súlyos közúti baleset nem akadályozta meg tevékenysége folytatásában.  Segítőkész, vidám, optimista, aktív, jó közösségi ember volt, aki mindig készen állt arra, hogy a fogyatékossággal, mozgássérültséggel élő emberek számára segítséget nyújtson tanáccsal, konkrét segítséggel, programok, rendezvények szervezésével. Az egyesület vezetőségi tagjaként évtizedeken keresztül képviselte küldöttként az egyesületet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége küldöttközgyűlésében is. Munkája elismeréseként több kitüntetésben is részesült, mint az „Ember az emberért”, „Somogy mozgássérült polgáraiért”, vagy a „Kalmer János” díj. Önkéntes tevékenysége elismeréseként, szülővárosa „Tab Városért kitüntetést” adományozta neki. Igen jó kapcsolatot ápolt a körzeti csoport területén élő sérült emberekkel, de a települési önkormányzatokkal, illetve más civil szervezetekkel is. Személyisége, embersége, önzetlen önkéntes tevékenysége, család és emberszeretete példaértékű volt mások számára. Szerették, tisztelték szűkebb lakóhelyén, de a megyében és az országban is. Még súlyos balesetét követően, kerekesszékből is sokat segített társainak, átadva tapasztalatait, szeretetét, vidámságát, optimizmusát a nála fiatalabb fogyatékossággal élő emberek számára. Teste eltávozott közülünk, de emlékét, cselekedeteit, személyiségét megőrizzük.

    Nyugodj békében Feri bácsi!

     Hegedüs Lajos a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke.

     

    „Mindig lehet a semmiből valamit alkotni.”

    Ez Sümegi Tamás, a Szekszárdon született, de Tabon nevelkedett hajótervező mérnök vallomása. Tamás is, mint annyian mások a városból, a „Rudnayba” járt, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bsc Közlekedésmérnök (járműtechnika, hajótervezés szakirány) kara következett. Ezt követte az Óbudai Egyetem, ahol hegesztő technológiát tanult és ugyanitt hegesztőmérnökként diplomázott. Tamás hajótervező mérnökként dolgozik, ami eléggé meglepő lévén, hogy nem vagyunk annyira „vizes” ország.

     Mondja Tamás, miért pont a hajó
    tervezés fogta meg és nem mondjuk az autótervezés?

    Már középiskolában, 16 évesen, Lőrincz János tanár úr unszolására kísérletezni kezdtem egy újfajta hajóhajtással, amivel különböző versenyekre is jártam. Innen indult az egész. Lőrincz tanár úr volt az, aki a fizika iránti szeretetet el tudta ültetni ekkor bennem, az ő tanítási közül a mai napig sok mindent használok. Szintén a középiskolában, Simon Imre tanár úr vitt el a BAHART-hoz Siófokra, és egy vezető pozícióban lévő volt tanítványa körbevezetett a siófoki kikötőben, kicsit megmutatta, mi van a kulisszák között. Itt kaptam egyúttal egy lehetőséget is; diákmunkában a BAHART sétahajójára árulhattam jegyet. Ez két nyári szünetemet is kitöltötte. Itt sikerült megismernem, milyen is az itthoni hajós élet. Felismertem, hogy ugyan kicsi és viszonylag zárt közösség ez, de az igazi hajósokat összeköti a hajózás iránti szeretet, legyen az matróz, kapitány, gépszerelő, lakatos, vagy tervező. Egy hajó-legyen az kisebb vagy nagyobb- nagy járműnek számít, felelősséget és odafigyelést igényel a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig. Ez egy olyan hangulatot teremt, aminek meg van a varázsa és a természetes vizek szeretete is közrejátszott a választásomban. Az egyetemen mehettem volna ugyan autótervezésre is, de az tulajdonképpen tömeggyártás. Az itthoni hajótervezés a legtöbb esetben egyedi tervezés, mindig új megközelítést kíván, új feladatok merülnek fel, sosem unalmas. Mindig lehet a semmiből valamit alkotni. Ez az a munka, amiről úgy gondolom, harminc év múlva is ugyanolyan örömmel fogom csinálni. Fantasztikus az az érzés, mikor hónapokig-vagy projekt nagyságától függően- akár egy évig „csak” számítógépen létezik a hajó/úszómű, majd a kiadott tervek alapján megépül és működik, dolgozik, termel.

     Itthonról indult… Melyek voltak a főbb állomások?

    Leérettségiztem a Rudnayban. Utána kezdtem meg tanulmányaimat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán (KSK). Az egyetem alatt, a Bsc-s képzésen is kötelező szakmai gyakorlatot végezni, ezt a HES-TDL Kft.-nél töltöttem. Ez a cég kisebb-nagyobb hajójavításokkal foglalkozik. A Bsc végeztével itt helyezkedtem el, a hegesztő-lakatos műhely főnöke voltam 3 évig. Az utolsó évben már önállóan vittem nagyobb projekteket is, melyek a műhelyem égisze alá tartoztak. Ezekben az években még felmerült, hogy esetleg elvégzem az Msc-t is, de úgy ítéltem meg – a mai napig úgy gondolom, nagyon helyesen -, hogy nem éri meg több energiát fektetnem bele. Egyrészt, mert nem ad szakmailag annyival többet (2 év alatt talán 4 hajós tárgyam lett volna), másrészt az akkor még kiforratlannak mondható rendszer által generált járulékos akadályokhoz semmi kedvem sem volt. Az Msc elvégzése helyett választottam a hegesztőmérnöki diploma megszerzését. Azt kell mondjam, az Óbudai Egyetem kitett magáért, és egy használható szaktudást adott a kezembe. Kb. a leadott tananyag 95%-át rendszeresen használom. A HES-TDL Kft-nél töltött idő nagyon hasznos volt, rengeteget adott hozzá a jelenlegi tudásomhoz és kiváló kollégákkal dolgozhattam együtt, de volt sajnos jó néhány probléma a cégnél, amikkel nem tudtam, de nem is akartam azonosulni, így munkahelyet váltottam. Úgy gondoltam, hegesztőmérnöki diplomámat kamatoztatom, így egy szerelőipari cégnél, Kraftwekbau Kft-nél helyezkedtem el az adott pozícióban. Illetve projektvezetést is vállalnom kellett. Itt szereztem igazán jó gyakorlatot a hegesztés felügyeletben. A magyar építőipar azonban egy fura állatfaj, amivel én nem szerettem volna erről az oldalról szorosabb barátságot kötni, így elszegődtem a Pannon Építőműhely Kft-hez, egy hajótervező irodába beosztott tervezőnek. Ennél a tervezőirodánál több kollégával is ismertük egymást korábbról. Itt egy nagyon jó közösségben dolgozhattam csapatban, rengeteg dolgot tanultam, főleg a tervezésről és annak módszertanáról. Mindezek mellett sokszor vállaltam más helyről „kisebb tervezéseket”, melyeket otthonról tudtam végezni. 2016-ban érkezett el az a pillanat, hogy elég hideget és meleget kaptam a versenyszférától, sikerült megfelelő kapcsolatokat építeni, valamint kisebb-nagyobb részfeladatokat már önállóan is el tudtam végezni. Volt mindenféle főnököm, láttam tőlük jót és rosszat, így arra jutottam: ennyire rosszul én is tudom csinálni! Miért toljam más szekerét? Így belevágtam a vállalkozásokba: egyéni vállalkozóként tervezek, társas vállalkozóként hegesztőmérnöki szolgáltatásokat végzünk mind a mai napig. Azt kell, hogy mondjam az elmúlt 4 évre: ha holnap be kell csuknom a boltot, akkor is azt fogom mondani, hogy megérte.

    Hogyan emlékszik vissza a gyermekkorára, a „Rudnayis” évekre?

    A teljes igazság az, hogy édesanyámmal Bonyhádról 1996-ban költöztünk Tabra. A gyermekkorom első felét Bonyhádon töltöttem, bár azok az emlékek eléggé megfakultak. Összességében jó gyermekkorom volt. Egy ideig (felső tagozatos koromban) a József Attila lakótelepen laktunk, az gyerekként remek volt, több gyerekkel is összejártunk „bandázni”. Fára másztunk, „bunkit” építettünk, kosaraztunk, fociztunk, számítógépeztünk, hóembert építettünk, összetörtük magunkat szánkózás közben, még a „hip-hop”-pal is próbálkoztunk egy szám erejéig. Sokszor csak vacsorára mentünk haza. Apám tartotta a kézilabda edzéseket a gimnáziumban, hetedikes koromtól oda jártam edzésekre. Szintén ekkor kezdtem focizni Tabon, még Kovács Gyuri bá’-nál kezdtem. Kis nyomozás után kiderült, Györki Zsolt (Györesz) tud baseballozni, így pár barátommal rávettük, tartson nekünk edzéseket. Szóval kicsit próbálkoztam a baseballal is. A gimnázium harmadik évében voltam, amikor húgom megszületett. Már csak ezért is megérte a Rudnayban járnom, otthon maradnom. A gimnáziumban az osztálytársaim közül volt néhány, akik nagyon jó barátaim lettek az évek során, velük a mai napig rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Egyébként az egész osztály olyan volt, hogy a mindenkiről jó emléket őrzök. Szerettem a gimnáziumi osztályba járni.

    Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnie a szakmai pályafutása elején?

    Az egyetem az első olyan lépcső, ahol ténylegesen az ember egyedül próbálja megállni a helyét. A műszaki egyetemek (nem csak, ahova én jártam, úgy általánosságban) olyanok, hogy függetlenül attól, ki milyen iskolából érkezett, a középiskolai tudás az egyetemen kb 5 percig elég. Aki ténylegesen műszaki dolgokkal akar foglalkozni, annak rengeteg dolgot kell elsajátítania ahhoz, hogy bármit merjen felelősséggel tervezni. Itt a rendszer okozta járulékos nehézségeken kívül, a nagy feladat az, hogy az ember megtanuljon tanulni. Ezt azért is emelném ki, mert a munkám olyan, hogy a mai napig késznek kell lennem arra, hogy új dolgokat tanuljak meg. Sokszor kell nekiállni úgy egy munkának, hogy csak sejtjük a végkifejletet, csak azt tudjuk felmérni, hogy a megfelelő tudás „felszívásával” el tudjuk végezni a feladatot. Ilyenkor a saját korlátainkat felmérve megesik, hogy segítséget kell kérni: szakirodalomtól, volt tanároktól, adott témában jártasabb kollégától, szakértőktől, vagy akár komplett területre alvállalkozót is szükséges lehet bevonni. Például: ismerem az alapokat ahhoz, hogy hajóvillamossági rendszert tervezzek, de sokkal egyszerűbb erre a feladatra egy volt kollégámat „meghívni”. A másik általánosan hajótervezői probléma a specifikus (hajós) tudás megszerzése. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy manapság egységes magyar hajóiparról nem beszélhetünk. Ez azért probléma, mert nincsenek hajógyáraink, ahol hajók épülnének folyamatosan. Lehet persze találni egy-két hajóépítésre vállalkozó céget, hajójavítót, de ezek közös jellemzője, hogy ha szakmailag felkészült is a gárda és meg is tudja építeni a hajót, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezt bevett rutinnal teszi. Nem egy céggel találkoztam, akiknek fogalma sem volt pl egy orrszerkezet kivitelezésének mikéntjéről, menet közben oldotta meg „valahogyan”. Ilyen helyekről nem feltétlenül tud az ember szakirányú képzettséget szerezni. Ami személyes nehézség volt a kezdetekkor, hogy én egy teljesen humán beállítottságú családból indultam. Anyám ének-, apám történelem-magyar szakos tanár, de a család többi ágán is ezek vonalak erősek. Amikor kiléptem az iskolából villámgyorsan fel kellett szívnom egy megfelelő alap műszaki tudást. Erre a szakmai gyakorlati helyem tökéletes volt.

     Milyen egy átlagos munkanapja? Reggel bemegy az irodába, és nekiáll rajzolni, vagy esetleg otthon, egy szalvétára skiccelve jönnek az ötletek? Egyáltalán, van még szerepe a papírnak és ceruzának, vagy már csak számítógépen zajlik a tervezés?

    Alapvetően úgy vagyok berendezkedve, hogy bárhonnan, bármikor tudjak dolgozni. A helyszín változó, általában én döntöm el, honnan célszerű (vagy kényelmes) a munkát végezni. Vannak persze konzultációk, ahol a megrendelő irodájában személyesen meg kell jelenni. Szerencsére nem csak irodában végzendő munkáim vannak. A hajótervező vonalon megesik, hogy helyszínen kell felmérést végeznünk például egy átalakítási munkához, vagy egy leadott gyártási terv alapján épülő úszóművet kell tervezői szemszögből ellenőrizni. Van két nagyobb teljesítményű számítógépem. 1 asztali gép otthon, és egy laptop. Ezek nem lakossági célú számítógépek, hanem folyamatos igénybevételre tervezett nagyobb teljesítményű munkaállomások. Megesik, munkától függően, hogy több gépen dolgozok egyszerre. Azonban a legjobb ötletek az ún. „firka” papírokon, ceruzával vagy tollal rajzolva-számolva születnek. Ezeket egyébként az adott munka mellé le is szoktam fűzni. A helyszíni felméréseket is kockás papírra rögzítjük, utána kerül irodai körülmények között a számítógépre. Ha hegesztés felügyeletet látok el egy cégnél, mint hegesztőmérnök, akkor a gyártás beindításában szakmai segítséget nyújtok, illetve a gyártás közben járok ki az adott cég műhelyébe gyártásközi ellenőrzésre. Ha valami nem megfelelőt látok, akkor a helyzet orvoslására kidolgozunk egy megoldást az adott cég képviselőivel, hogy minden a szakma elvárásainak megfelelő legyen. Telítettségtől függő, de minimum egy hétre előre megtervezem, mit kell tennem, hogy az aktuális munkákat időben el tudjam végezni. Látszólag „lazának” tűnik, hogy magam készítem a napirendem, valójában azonban elég feszített szokott lenni a munkatempó, egy átlagos napon 10 órát dolgozok. Eddig a maximum a 20 órás nap volt, de igyekszem ezeket a túlkapásokat az alvás és a család felé pótolni később. A hajótervezés ilyen, mindenki így csinálja. Az, hogy a munkát mikor kezdem, két dologtól függ: a családi teendőktől és attól, hogy egy munka melyik fázisban van.

     Melyik projektre a legbüszkébb azok közül, amiken eddig dolgozott?

    Nem emelnék ki projektet. Vettem részt kétéltű busz, úszódaru, 10 méteres alumínium testű kishajó, moduláris úszó munkagép tervezésében, csináltunk kikötőt is, szerencsére egészen sok mindennel találkoztam. Úgy gondolom a legtöbb projekt sikeres volt. Ennek az az egyszerű oka, hogy ha felmerül egy előre nem látott nehézség, azt nem söpörjük szőnyeg alá, hanem megoldjuk, akár annak az árán is, hogy jóval több munkaórát fektetünk bele. Ismert hiba nem maradhat a rendszerben! Emiatt van, hogy egy projekt nem éri meg annyira anyagilag, de ezen nem szoktunk fenn akadni. Senki nem maradt még emiatt éhen. Amire büszke vagyok, az a rendszer, amiben dolgozok. Egyedül kezdtem, majd egy volt kollégám csatlakozott. 4 éve folyamatosan dolgozunk együtt, annak ellenére, hogy úgy állapodtunk meg, bármikor odébb állhat akármelyikünk. Idén csatlakozott egy harmadik tervező is a csapathoz, szóval növekszünk! Mivel hárman lettünk, közös felhő alapú rendszert, szoftvert vásároltunk, számítógépparkot építettünk, 2021-ben irodát fogunk bérelni, fejlesztünk honlapot és van olyan szegmense ennek az iparágnak, amivel versenyképesek vagyunk nyugaton is. 2020-ban terveztem több mindent, amit itthon álmodtam meg, de külföldön építettek meg. A terv az, hogy a külföldi piacra is szeretnénk direktben bekerülni, erre a következő évben teszünk kísérletet. Saját, innovatív ötleteink is vannak, melyeket a következő években szeretnénk megvalósítani is. Tudjuk, hogy fejlődnünk kell, és ennek a lehetőségét meg is tudjuk teremteni. Ezek azok a dolgok, amikre kifejezetten büszke vagyok!

    Nagyon sok fiatal szakember ment külföldre dolgozni az utóbbi években a jobb anyagi és erkölcsi elismerés miatt. Ön sosem szeretett volna másik országban élni, dolgozni?

    Feleségem magyar közigazgatási jogot tanult. Neki külföldön nem lett volna lehetősége a szakmájában elhelyezkedni. Úgy döntöttünk, itthon csináljuk meg a szerencsénket, mert hajók viszont itthon is vannak. Ismerek a szakmából olyat, aki a külföldi utat választotta és mesélt, hogy milyen is az az út. Úgy hiszem, jól döntöttem, hogy maradtam. A munka változatosabb, az pénzt itthon is meg lehet vállalkozóként keresni, maximum nagyobb önállóságot, kockázatvállalást követel.

    Bemutatná a családját?

    Édesanyám; Stargl Marianna Tabon a Takáts Gyula Általános iskolában ének-, apám Tóth Tibor pedig a Rudnayban történelem-magyarszakos tanár. Ők Tabon élnek. Van egy húgom is, ő 15 éves és a bonyhádi 6 osztályos gimnáziumot gyűri. Feleségemet, Juditot idén 10 éve, hogy ismerem. 2012-ben, a diplomázás után költöztünk össze, 2018-ban pedig Veresegyházra költöztünk, családi házba. 2019-ben született Dániel nevű nagy kisfiam, 2020. november 26-án pedig kis kisfiam, Sümegi Milán.

     Ha marad ideje pihenni, azt mivel tölti? Van-e idő a közös családi programokra, utazásokra, sportolásokra?

    Ideje az embernek arra van, amire szakít. Mivel nagyon szeretem a családomat, mindig figyelek rá, hogy töltsek velük elég időt, nekem ez nagyon fontos. Szabad (vagy felszabadított) időmben velük vagyok, vagy a ház körüli teendőket végzem. Decemberben nem dolgozom, itthon vagyok a családdal. Elég sokat jövök-megyek, megesik, hogy külföldre is, ezért örülök, ha itthon lehetek. Ennek ellenére azért szoktunk nyaralást is szervezni. A baráti köröm igen nagy, gyakran előfordul, hogy nagyobb sütögetést, illetve közös nyaralást, társasozást, bulit is szervezünk. Rájuk tudok még néha időt szakítani. Nálunk a vendégjárás is viszonylag nagy emiatt. A sportolás részemről eléggé hektikus. A focit és a kézilabdát már nem űzőm, fallabdázni és teniszezni szoktam, ha idő engedi.

    Köszönöm a beszélgetést.

    Orbán Erika

     

     

    Egy emberben mennyi szín van…

     

    Mondta ezt nekem egy színházba járó úr, miután megtekintette az SK. Színkör legutóbbi előadását, Az Eltűnt férjeket.

    Sajnos ez már majdnem egy éve volt. A járvány a feje tetejére állította a világunkat. De mi felvettük a harcot, s jobb híján online próbákat tartunk, hiszen van a tarsolyunkban négy színdarab, ami bemutatásra vár. Ebből hármat próbálunk online, a negyediket ez év decemberére tervezzük. Reméljük meg is tudjuk valósítani.

    Sok apró dolgon tud ez elbukni, legfőképpen azon, hogy vajon mikor nyitnak a művelődési házak, s mi mehetünk-e próbálni. Ha ez csak a városon és annak vezetőségén múlik, akkor reméljük, hogy igen, hiszen magunkénak tudhatjuk a város támogatását, amit ezúton is köszönünk.

    S hogy idézzem a fenti urat, nézzük hát, milyen színekre is számíthat tőlünk ebben az évben szeretett közönségünk?

    Nos, a PaSiráM című darabunk egy egyszemélyes komédia, amely egy pasi siránkozásain keresztül tart görbetükröt a főnök-beosztott viszonynak. A NőMérŐ ugyanennek a női változata, nem kevesebb félreértésekkel, elbeszélésekkel, vicces, megoldásra váró helyzetekkel.

    A harmadik egy komoly darab, kicsit tartunk is tőle, hogyan fogadja majd ezt a kedves közönségünk, akik eddig nagyon is elkényeztettek bennünket, hiszen mindig minden előadásunkon velünk voltak, azaz teltház előtt játszhattunk, amit hálásan köszönünk. A darab címe Carpe Diem (Élj a mának) és egy kislány történetét meséli el, aki egy sámánnak köszönhetően a honfoglalás korából átkerül a jelenbe. Itt nő fel, de a múltja utánanyúl…

    Ami pedig a negyedik darabunkat – egy bohózat – illeti, az nem más, mint a MaszKKaland! Ebben, ahogy a címe is mutatja, maszkos emberek keverednek különböző vicces és félreérthető helyzetekbe.

    De a december még messze van, maradjunk csak a nyárnál. Reméljük, és amennyiben tudunk próbálni a művelődési ház színpadán, akkor láthatják tőlünk szabadtéren Az eltűnt férjeket, és a Carpe Diemet. Valamint, ha minden jól alakul, akkor a művelődési ház kamaratermében a PaSiráM és a NőMérŐ című vígjátékainkat is.

    Kövessenek bennünket a Facebook oldalunkon, ahol minden információt megtalálnak darabjainkról, előadásainkról. De ígérem, e lap hasábjain is mindig tájékoztatjuk Önöket a várható előadásokról!

    Várjuk Önöket szeretettel!

    Orbán Erika

    SK.Színkör vezető

    Kép1

    SPORT

    Siker a műfüvön – Majd kaotikus tavaszi szezon

     Nagyszerűen kezdte az évet a Tabi VSC felnőtt labdarúgó csapata, mivel a gárda megismételte tavaly előtti sikeres szerepését a téli műfüves bajnokságon, és magabiztos játékkal a Balaton csoport bajnoka lett, kapott gól nélkül, veretlenül. Ez a torna jól illett a tavaszi szezonra történő felkészülésbe, de sajnos erősebb csapatokkal, valódi füvön már nem sikerült mérkőzéseket játszanunk a bajnokság kezdetéig. Ráadás a sportpályán zajló felújítások, fejlesztések miatt az első négy-öt hazai mérkőzésünket is „idegenben” kellett-kell lejátszanunk, természetesen az előírás szerint, zárt kapuk mellett, és bizony a közönség támogatása most duplán jól jött volna. A világjárvány miatt betegség, hatósági karantén, vagy csak elővigyázatosság miatt, rendszeresen foghíjasan kellett elutaznunk a mérkőzésekre, így tisztes helytálláson kívül, igazán nagy célokat nem tűzhettünk magunk elé. A bajokat tetézte, hogy több játékosunk is bajlódott-bajlódik kisebb-nagyobb sérülésekkel, valamint a munkahelyi elfoglaltságok is gyakran átírják az összeállítást. Ennek ellenére talán szerepelhettünk volna kicsivel jobban is, de a jelenlegi helyzetben tényleg szó szerint a „túlélés” a legfőbb cél, bár azért belefért még egy régóta várt gólfesztivál is.  Az viszont tényleg megnyugtató volt, hogy a kieséstől egy pillanatig sem kellett tartanunk, és az is biztató, hogy rövidesen birtokba vehetjük a „modernizált” Szent István úti arénát, és talán nem sokára lelkes és hűséges szurkolóink is jöhetnek a mérkőzésekre.

    Eredmények:

    Téli műfüves bajnokság:

    2021.01.24. Tab – Buzsák 4-0 (4-0) G: Tábori B. 3, Vida A.

    2021.02.07. Tab – Balatonszabadi 2-0 (1-0) G: Tábori T., Kispál P.

    2021.02.21. Tab – Balatoni Vasas U-19 7-0 (1-0) G: Réder F. 3, Vida A., Tábori B., Kaveczki B., Király L.

    2021.02.28.  Balatonföldvár – Tab 0-3 (0-1) G: Tábori B. 2, Réder F.

    Végeredmény:

    1. Tabi VSC 12 pont
    2. Balatoni Vasas U-19 6 pont
    3. Balatonszabadi 4 pont
    4. Buzsák 3 pont

    Bajnoki mérkőzések:

    2021.03.07. (Balatonlelle – műfüves pályán) Tab – Balatonlelle 2-5 (1-2) G: Pretz G., Réder F.

    ifi mérkőzés nem volt!

    2021.03.13. Hetes – Tab elhalasztva!

    2021.03.21. (Balatonkiliti – műfüves pálya) Tab – Segesd 2-1 (2-1) G. Tábori T., Vida A.

    ifi mérkőzés: Tab – Segesd 5-1 (2-1) G: Szabó Á. 2, Ébényi A., Király L., Márta K.

    2021.03.28. Juta – Tab 1-1 (1-0) G: Ladiszlai K.

    ifi mérkőzés: Juta – Tab 5-1 (2-0) G: Király L.

    2021.04.04. (Balatonföldvár) Tab – Somogysárd 3-4 (1-3) G. Kecskés B., Vida A., Pete K.

    ifi mérkőzés: Tab – Somogysárd 0-3 (játék nélkül)

    2021.04.11 Balatonkeresztúr – Tab 7-2 (2-0) G: Vida A., Ladiszlai K.

    ifi mérkőzés: Balatonkeresztúr – Tab 8-2 (5-1) G: Király L., Polyóka A.

    2021.04.18. (Balatonföldvár) Tab – Nagybajom 0-1 (0-1)

    ifi mérkőzés: Tab – Nagybajom 4-1 (3-1) G: Polyóka A. 2, Szabó Á., Király L.

    2021.04.24. Kadarkút – Tab 3-1 (2-0) G: Tábori T.

    ifi mérkőzés: Kadarkút – Tab 6-0 (2-0)

    2021.05.02. (Balatonföldvár) Tab – Somogyjád 11-0 (1-0) G: Tábori B. 4, Tábori T. 3, Vida A. 2, Naász B., Pretz G.

    ifi mérkőzés: Tab – Somogyjád 5-0 (1-0) G: Polyóka A. 2, Acsai S., Forintos G., Szabó Á.,

    Kép1

    Tegyünk együtt Tabért! Adója 1%-ával segíthet.

     

    Vonzóbb Tabért Közalapítvány Kuratóriuma

    Adószámunk: 18762031-1-14

    Megköszönjük mindazoknak a felajánlást, akik 2020-ban adójuk 1%-ával 68.522,- forinttal támogatták közalapítványunkat, melyet a célkitűzéseinknek megfelelően használtunk fel.

     

    Tabi Közös Önkormányzati Hivatal

    Tisztelt Lakosság!

    Tájékoztatom  Önöket, hogy a Tabi Közös Önkormányzati Hivatalban 2021. február 15. napjától a személyes ügyfélfogadás a hivatali dolgozók egészségének megóvása érdekében szünetel.

    Az ügyfélfogadás szünetelésének időtartama alatt kérem, hogy elektronikus úton, vagy telefonon kezdeményezzenek ügyindítást, és így tartsanak kapcsolatot a kollégáimmal.

    Azokban az anyakönyvi ügyekben, melyekben az ügyfél személyes megjelenése szükséges, az anyakönyvezetővel történt előzetes egyeztetést követően kerülhet csak sor a személyes ügyintézésre.

    Megértésüket köszönöm.

    Tab, 2021. 02. 12.

    Kónyáné Zsarnovszky Judit
    jegyző

     

    Kép1
    Kép1